http://aquafish.hu/

Megjegyzés: A csigaevő csiga háza sárgás színű, amin sötétbarna spirális csíkok futnak. Háza erősen bordázott. A csiga teste szürkés-zöld. Könnyen tarthatóak akváriumban, általában a homokos aljzatba ássák be magukat. Az akvaristák körében egyre népszerűbbek, mert nagyon dekoratívak és jól kordában tartják a többi kistestű csigát.

A csigaevő csigák nem hermafroditák, tehát szaporodásukhoz kell nőstény és hím is, ezért célszerű többet tartani belőlük, hogy biztosan legyen mindkét nemből. Ezek a csigák könnyen szaporíthatóak, csak nagyon kevés petét raknak, és gyakran azt is megeszi a többi akváriumlakó. Szaporodáskor általában az aljzaton összetapadnak, ami órákig is eltarthat, és ilyenkor gyakran több csiga is összetapad. A petéiket egyesével rakják le általában valamilyen keményebb tereptárgyra. A peték csak nagyon lassan kelnek ki, és ezután a kiscsigák beássák magukat a homokba, akár több hónapra is.

(Kiegészítve az Akvárium magazin 76. számában található információkkal)
Fő tápláléka természetes módon a kisebb csigák, de más állati eredetű táplálékot is elfogad. Szaporításuk akváriumi körülmények között is megoldott. Petéti kemény anyagra, általában kőre rakja, egy csoportba egy-két, 1 mm hosszúságú petét. Kelési ideje kb. 3-4 hét. Szép éles csíkjaiban napközben fel alá "járkál" az akvárium talaján és bármilyen fúrcsa, de folyamatosan "szaglászik". Így méri be testüregében lévő szaglószervével a zsákmányul szolgáló aprób csigákat. Ha becserkészte őket, reszelő nyelvével (Radula) átfúrja a csigák házát vagy ház fedelét, és máris előtte a terített asztal. Bár "Heléna" kannibál, az akvárium más lakóira nem veszélyes, nyugodtan együtt tartható halakkal, de akár kis tesű garnélákkal is.