Az achát csigákról

1. Beszerzés: hazánkban szinte kizárólag csak a L. reticulata, L. iredalei, L. immaculata v. immaculata és a L. fulica fajokat tartották csapatunk megalakulása előtt. Interneten és börzéken számtalanszor találkoztunk olyan “tenyésztővel”, aki a saját csigafaját sem tudta pontosan beazonosítani. Épp ezért vásárlás előtt érdemes leinformálni az eladót. Oldalunkon mind a fotógalériában, mind a fajazonosítás részben láthatunk példákat az adott fajokra. Tehát, ha interneten hirdetett csigát szeretnénk vásárolni, érdemes előtte oldalunkat megnézni. Sok bosszúságtól megóvhatjuk magunkat így.

Mi eltökéltük, hogy változást hozunk az eddigi trendbe, példát mutatunk, hogy érdemes, hogy etikus kedvenceinket tartani és tenyészteni. Tenyészetünk alapja, hogy tiszta vérű (biztos olyan fajt adunk el, amit hirdetünk), egészséges állatokat szaporítunk. Változatos táplálékot kapnak csigáink, hogy vásárlóinknak ne legyen gondjuk az etetéssel. Ajánljuk magunkat – vásároljanak nálunk tisztavérű achát csigát.

2. Férőhely: Ha úgy döntünk, hogy életünket egy achát-csigával bővítjük ki, fontos figyelembe vennünk, hogy relatíve nem rövid időre választunk magunknak házi kedvencet. Az achát-csigák vadonban 10-15 év közötti átlag életkort élnek meg, míg a fogságban tartott állatok 3-7 évet élnek.

Az afrikai óriáscsigák általában 10-15cm házmérettel rendelkeznek felnőtt korukban. Tehát olyan méretű terráriumot, műanyag ládát vásároljuk a számukra, ahol kényelmesen elférnek nagy korban is. Egy 45x30x30cm méretű férőhely két-három nagyra növő fajnak vagy 3-5 kisebb méretű fajnak is elegendő. Mindkét esetben figyeljünk arra, hogy jól szellőző legyen a terrárium vagy doboz. Műanyag doboz tetejét mi magunk is kilyukaszthatjuk, ügyelve arra, hogy a műanyag forgács ne maradjuk meg a tetőn.

 Terrárium/akvárium

 

Fauna box

 

Műanyag konténer

 

3. Fűtés és szellőzés: A csigák általában 24 és 26 Celsius-fok között jól érzik magukat. Ez egyes fajoknál mutathat némi eltérést, de nem túl nagyot. Ha lakásunkat nem tudjuk ezen a hőfokon tartani, érdemes beszereznünk fűtőkábelt vagy fűtőlapot terrarisztikai szaküzletekből. Lámpával való melegítés nem jó, mert a csigák fényérzékenyek, nem szeretik az erős fényt.

 

4. Páratartalom és nedvesség: A csigák a nedves, de nem szélsőségesen vizes környezetet kedvelik. Az aljzatot tehát nedvesen kell tartanunk, de nem vizesen. Napi kétszeri permetezéssel fenntartható a tartály megfelelő páratartalma. Reggel és este érdemes permetezni, illetve, azzal is elősegíthetjük a páratartalom fenntartását, hogy vizes edényeket helyezünk a tartályba. A csigák általában (fajtól is függően) a 60-90 %-os páratartalmat részesítik előnyben. A 80-90 % már több mint ideális.

5. Dekoráció: Csigánk számára készülő tartályunkat számos elemmel dekorálhatjuk, tehetjük szebbé, izgalmasabbá. Használhatunk műanyagcserepeket, műanyagnövényeket, avagy ezek élő társait, faágakat vagy akár úgynevezett cork bark-okat is. A legfontosabb az, hogy a keményebb anyagokat, mint a kerámia, tégla, kő elkerüljük. Szerencsére az állatkereskedések számos fajtájú kiegészítőt kínálnak, melyek az előbb említett anyagoknál jóval természetesebbek illetve sokkal „lágyabbak”. A kevésbé kemény anyagok használatára azért van szükség, mert a csiga háza könnyen károsodhat a tartályon belül ezeken. Festett dekorációs tárgyak csigáink halálát okozhatják!

Virágcserepek: A virágcserepek a legalkalmasabb búvóhelyek csigák számára. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy műanyag darabokat válasszunk ki, ugyanis ezek esetében jóval kevesebb esélye van a csigának megsérülnie, ha ráesnek. Olcsó és jó megoldás lehet.

   

Műanyag növények: Az esztétikai funkción kívül remek búvóhelyül szolgálnak a csigáknak, különösen a fiatal egyedeknek, melyek még jóval apróbbak kifejlett társaiknál. Nagy előnye, hogy könnyen eltávolíthatók a terráriumból, illetve könnyen tisztíthatók is.  A legtöbb állatkereskedésben akvarisztikai kiegészítőként beszerezhetők.

Faágak: Terrarisztikai szaküzletekből remek faágakat szerezhetünk be, amik nemcsak szépek, de megnövelik terráriumunk felületét is – új utat adva csigáinknak. Ha a természetből viszünk haza pl. szőlőtőkét, minden esetben érdemes kifőzni a terráriumba helyezés előtt.

Mopani fa                                 Szavanna fa                          RedMoor fa

 

Élő növények: Olyan növényt kell választanunk, melyek együtt tudnak élni a terráriumi körülményekkel. Figyeljünk arra, hogy állataink megrághatják ezeket, ezért csak nem mérgező fajokat válasszunk!

6. Háttér: Ha csigáink helyét színesebbé, élethűbbé szeretnénk tenni, érdemes háttereznünk azt. Használhatunk papír hátteret, amely a doboz/terrárium külső oldalán helyezhető el – nehogy megegye kedvencünk a papírt. Strukturált  hátterek esetében ügyeljünk azok anyagára. A festett anyagok halálhoz vezethetnek – ezért kerüljük ezeket. A műgyanta hátterek alkalmasak csigák helyének belső dekorációjára. Terrarisztikai szaküzletekben mindkettő megvásárolható.

     

7. Vizes tálka/etető tálka

Etető- itató tálka használata kifejezetten hasznos lehet, mert számos előnnyel jár: segít megelőzni a kártevők elszaporodását, mivel az élelem nem érintkezik közvetlenül a földdel, illetve sokkal tisztábbá és egyszerűbbé teszi az élelem napi eltávolítását a tartályból. Etető – itató tálkának számos dolog lehet alkalmas, a leginkább a konyhai műanyag eszközök között érdemes keresgélnünk a színben, méretben és kialakításban megfelelőt. Hasznos lehet ha nincsen túl nagy pereme.

„Végeredmény”

Azoknak, akik több anyagi lehetőséggel rendelkeznek, akadnak olyan helyek is, ahol berendezett terráriumokat lehet kapni. Álljon itt egy kép ilyen berendezett darabról is. Már csak azért is, mert ha nincs is pénzünk megvásárolni őket, láthatjuk, hogy milyen élőhelyet tudunk saját magunk is akár varázsolni csigáink számára. A képpel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez itt csak illusztráció.

8. Aljzat/talaj

A csigák számára a talajok igen széles skálája tökéletesen megfelelő. A különböző talajok más és más előnyökkel bírnak, ezért sok esetben érdemes különböző típusokból mixtúrát (keveréket) készíteni, hogy ötvözzük jó tulajdonságaikat.

Saját tapasztalatunk szerint azonban nem érdemes a talaj „dolgát” túlbonyolítani az egyszerű virágföld, tőzeg vagy kókuszrost tökéletesen alkalmas a csigák számára. A kártevők elszaporodás illetve megjelenése kis odafigyeléssel és az élelem rendszeres időben való eltávolításával azért megelőzhető. Ha mégsem akkor egy teljes aljzat csere általában orvosolja a problémát. A talajt érdemes többször is felhasználni, ha lehetséges.

Talajtípusok:

Kókuszrost:A kókuszrost kiváló közeg a csigák számára, könnyen tudnak „ásni” benne és ezáltal szaporodáskor tojásaikat is könnyedén eltemetik benne. Könnyű és tiszta dolgozni vele, jól tartja a nedvességet, nem savas, könnyen újrahasznosítható. Mindezeken túlmenően pedig környezetbarát és relatíve olcsón lehet hozzájutni.

Tőzeg: Hasonlóan a kókuszrosthoz, a tőzeggel is könnyű dolgozni, sőt akár még egyszerűbb is, mert helyenként durvább a felülete, jó nedvességtartó és a csigák könnyedén bele tudják ásni magukat. Könnyen újrahasznosítható és szintén olcsó talaj. A tőzeg hátránya, hogy enyhén savas, ezáltal okozhat a csiga házában némi hegesedést, ám ez pusztán esztétikai kérdés, mivel a csigákat nem zavarja.

Virágföld: Ha hagyományos virágföldet választunk a legfontosabb, hogy meggyőződjünk róla, nem tartalmaz-e bármilyen növényvédő szert. A tőzeggel és a kókuszrosttal ellentétben ezzel a talaj típussal sokkal nehezebb dolgozni, mert jóval több kosszal jár. Összetevői jóval kisebbek, szabályosabbak, mint a tőzegnek, vagy a kókuszrostnak. A két előzőleg említett talajhoz hasonlóan a virágföld is olcsó. A csigák könnyen ásnak benne, könnyedén eltemetik tojásaikat, jól tartja a nedvességet, környezetbarát, könnyű újrahasznosítani és nem savas.

Tőzegmoha: A tőzegmoha kiválóan alkalmas aljzat csigák számára. Remekül tartja a nedvességet, ám nem annyira olcsó, mint más használható talajok. A tőzegmoha öblítéssel könnyen újrafelhasználható. A tőzegmohát inkább más talajokkal kombináltan érdemes tartani. Ilyen esetekben a csigák szívesen fúrják be magukat alá, vagy akár a tőzegmoha réseibe is. Sajnos jól fűtött tartályban sokkal hamarabb kiszárad, mint mondjuk a tőzeg, pedig jól tartja a nedvességet. Sokan, akik tőzegmohát használtak, arról számoltak be, hogy atkák szaporodtak el a tartályukban.

Vermikulit: A vermikulit egy speciális anyag, mely jól tartja a nedvességet, mégsem ázik át könnyen. Nagyon könnyű vele dolgozni, tiszta, a csigák is beleássák magukat, raknak tojásokat. Jól tartja a nedvességet, mosható és újra felhasználható. Nem savas, környezetbarát és a legtöbb esetben steril, lélegző aljzat, mely így sokkal könnyebben ellenáll például a penészedésnek és a kártevők többségének is. Ugyanakkor az ár (drága) és az ásás szempontjából nem túl praktikus talaj, a csigák jobban kedvelik a komposztosabb felületeket.

Fakéreg: A fakéreg használatakor csökkennek a kártevők, olcsó és jól tartja a nedvességet. Sajnos a csigák ásásához nem túl jó, mivel azok inkább a komposztosabb talajokat kedvelik. Annak ellenére, hogy tartja a nedvességet, nehéz egyensúlyt találni. A víz könnyen szivárog le a tartály aljáig és ott stagnál, majd elkezd penészedni. A fakérget nem könnyű tisztítani és újrafelhasználni sem.

Agyag: Az agyag egy rendkívül omlós, porhanyós fajta talaj. Az agyagnak nagy előnye, hogy teljesen sterilizáltan kapható, így garantáltan mentes bármiféle kártevőtől, amit sajnos más talajokkal kapcsolatban nem lehet 100 %-osan elmondani. Ezt a fajta talajt a savanyúbb közeget kedvelő növényeknél szokták alkalmazni, és lúgossága tökéletes a csigák számára, nem csak azért, mert megóvja a házukat, hanem kalciummal is ellátja őket. Amennyiben szeretnénk, különböző fajtájú agyagok közül választhatunk. Csigák számára olyat érdemes választani, melynek kisebb a homok tartalma. Ez a fajta, omlós és könnyű. Az agyag remekül megtartja a nedvességet és tartalmaz olyan ásványi anyagokat, melyek számos lúgosság kedvelő növénynek kiválók, ha úgy döntünk, hogy a csigák tartályába növényt is ültetnénk.

Humusz: Humusznak általában az erdőből vagy más természetes eredetű helyről kinyert érett komposztot hívjuk. Ez a fajta aljzat, különböző szerves anyagokat tartalmaz, mint például kéreg darabok, ágak, levelek és természetesen föld. A humuszt rendkívül jónak ítélik, mert kiváló nedvesség tartó, számos ásványi anyagot tartalmaz és elősegíti a jó talajszerkezetet.

Nem megfelelő talajok

Minden olyan talaj alkalmatlan, mely sót, növényvédő szereket esetleg élesebb köveket, kavicsokat tartalmaz. Szintén nem jók azok a talajok, melyekbe a csigák nem tudják magukat beásni.

9. Etetés és itatás

A csigák nagy többsége az élelmek széles skáláját elfogyasztja, ez ugyanakkor gyakran függ az adott fajtától. Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsök és zöldségek nagy többsége kiváló élelem a csigák számára. A sokak által ismert zöldségeken és gyümölcsökön kívül akad azonban pár érdekesebb dolog is, amit adhatunk nekik.

• Gomba: a csigák előszeretettel fogyasztanak különböző gombaféléket.
• Szedett zöld: sokan elfelejtkeznek róla, hogy nincs is jobb a természetben szedett zöldnél, néha érdemes egy kirándulás alatt sok pitypangot, útilaput, csalánt, lóherét, eperlevelet, tyúkhúrt gyűjteni, mert a csigák hálásan fogják fogadni.
• Száraz teknőstáp: a csigák téli időszakban szívesen eszik a teknősöknek készült száraztápokat, ugyanakkor ennek a hosszabb ideig való adása nem kifejezetten javasolt. A tápot szárazon vagy vízzel átitatva is felszolgálhatjuk nekik.
• Különböző húsnemű: a csigák a természetben gyakran fogyasztanak húst már elhunyt állatok teteméről, ezért néha napján egy kis csirkehúst juttassunk nekik. De mivel a természetben sem jutnak hozzá naponta, érdemes ritkábban adagolni.
• Sör: Ki gondolná, hogy a csigák még ezt is szeretik? Pedig bizony. Arról nincsenek pontos adatok, hogy mennyi sört képes egy csiga meginni, de azért itatáskor érdemes nem túl nagy mennyiséggel megörvendeztetni őket, nehogy problémák adódjanak. Ne felejtsük el, hogy a természetben nem gyakran fognak sörrel találkozni. Ugyanakkor a „részeg” csiga látványa megéri, hogy egyszer kétszer megkínáljuk őket.

  

Minden esetben változatosan etessünk.  Fontos, hogy a nyersen beadott élelemnek nagyobb a tápanyagtartalma, mint ha megfőznénk őket. Sós és magas keményítő tartalmú ételek nem alkalmasak csigák etetésére.

Ehető ételek listája

Zöldségek: padlizsán, babcsíra, brokkoli, káposzta, sárgarépa, karfiol, cukkíni, uborkafélék, zöldbab, kelkáposzta, póréhagyma, fejes saláta, gomba, paszternák, borsó, burgonya, sütőtök, spenót, kelbimbó, csemegekukorica, édesburgonya, karalábé, fehérrépa (gyökér), kaliforniai paprika, tv paprika, jégsaláta, paradicsom, loro rosso

Sok helyen nem tüntetik fel, pedig érdekes tény, hogy a burgonya és a kukorica megköti a vizet. Így ha ezt adunk a csigáknak fontos, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő nedvességet, nehogy nagyon kiszáradjanak!

Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, banán, szeder, tök, sárkánygyümölcs, szőlő, kiwi, mangó, dinnye, nektarin, narancs, papaya, fügekaktusz, őszibarack, körte, szilva, málna, eper,

Egyéb: kender, vajdió, napraforgómag, tökmag, zab, nyers tojás, barna kenyér, tejpor, némi nyers hús. Kutya, macska vagy teknős szárazeledel nedvesen vagy szárazon. Zabot és más magvakat is adhatunk, de azokat érdemes előtte benedvesíteni.

Veszélyes ételek

• Minden olyan növény, amit növényvédő szerrel kezeltek, illetve a természetben szedett növények esetében a benzingőzzel szennyezettek.
• A köles, a tészta, a kukorica, a rizs és a burgonya megkötik a vizet, ezért könnyen a csigák kiszáradáshoz és halálához vezethetnek. Ezeket az élelmeket ne adjuk nekik, vagy csak igen korlátozott mennyiségben.
• A sós ételek halálosak lehetnek a csigák számára. Mint az állatok többségének, a csigáknak sincs szükségük nagyobb mennyiségű sóra a természetben. Így odahaza se adjunk nekik.
• Érdemes vigyázni a magas oxalát tartalmú élelmekkel is. Ezeket érdemes csak kisebb mennyiségben adagolni. Amennyiben ilyen táplálékot akarunk adni csigánknak, állítsuk össze gondosan az étrendjét és ügyeljünk arra, hogy ebből a csoportból mindig csak kisebb mennyiség kerüljön a tányérjára, és akkor is meghatározott időnként. Magas oxalát tartalmú élelmek: szeder, áfonya, málna, eper, ribizli, kiwi, lila szőlő, füge, mandarin, szilva, spenót, cékla zöldje, mángold, petrezselyem, póréhagyma, zeller, mandula, kesudió, mogyoró, szójabab, zöldbab, tofu, búzakorpa, búzacsíra, kakaó, csokoládé, fekete tea

10.Kalcium

A szépia

A csigáknak bőséges kalcium utánpótlásra van szükségük, mert a kalciumot beépítik házukba és sérülés esetén ennek felhasználásával regenerálódnak. Éppen ezért mindig kell a tartályukban tartanunk egy darabka szépiát. A szépia kifejezetten olcsó, és a legtöbb állatkereskedésben megtalálható. Inkább kicsi darabokban adjuk a szépiát, mint egy nagyban csigáinknak. Ha nem fogy el a nagy darab szépia, megszívja magát nedvességgel, amit már nem biztos, hogy megesznek állataink. Szépián kívül vásárolhatunk hüllők számára gyártott folyékony vagy por alakú kalcium kiegészítőket (Korvimin). Ha vitamin tartalmú változatot vásárlunk, érdemes tudnunk, hogy a vitamin szobahőmérsékleten lebomlik, tehát tartsuk hűtőben mindig. Porított osztriga héj: sajnos kevés helyen lehet beszerezni, pedig 99%-ban tartalmaz kalciumot, míg a szépia csak 80-85%-ban. A csigák legalább annyira odavannak érte mint a szépiáért, ha nem még jobban. Tojáshéj: Mielőtt magát a tojáshéjat odaadnánk a csigának, el kell távolítanunk annak belső bőrét, majd jó alaposan mossuk meg. Ha össze szeretnénk morzsolni a héjat akkor célszerű kisütni azt, mert így könnyebben lehet összezúzni. Nem kifejezetten jó kalcium forrás, de ha a csigánk semmi mást nem hajlandó elfogyasztani, akkor érdemes megpróbálkozni vele. Mészkő: Fontos, hogy a mészkövet még véletlenül se tévesszük össze a mésszel, mert az maró hatású! Mészkő esetében a természetes kőzetre van szükség, ezért a természetben a dolomitos területek között érdemes keresgélni. Dolomit: Általában a csiga farmokat üzemeltető külföldi oldalakon találkozhatunk azzal, hogy dolomitot használnak a csigákkal foglalkozva. Annyi bizonyos csak, hogy ezt is porított formában alkalmazzák. Érdemes megjegyezni azt is, hogy dolomit fellelésbe nem érdemes nagy energiákat fektetni, mert magnézium tartalma miatt nehezebben épül be a kalcium a csigák szervezetébe. Fa hamu: Az eddig felsoroltak közül ez a forrás tartalmaz a legkisebb mennyiségben kalciumot, de szintén jó lehet azoknak a csigáknak, akik minden mást visszautasítanak.

11. Kézbevétel, simogatás

Mielőtt kézbe vennék csigánkat fontos, hogy mindig alaposan mossunk kezet, nehogy olyan anyag kerüljön velük érintkezése ami ártalmas lehet nekik. Mint minden állat után a csiga után is érdemes kezet mosni. Tehát elmondható, hogy mind előtt, mind utána javasolt a kézmosás. A csiga kézbevételekor fokozottan figyeljünk arra, hogy bár a ház maga igen robosztusnak és masszívnak tűnik, a szájánál a friss növekedésű részek nagyon könnyen letörhetnek. Ezért igyekezzünk azon a ponton nem piszkálni a csiga házát. Amennyiben mégis letörnénk belőle egy darabkát ne aggódjunk, ugyanis a csiga természetes regenerálódás során saját maga orvosolni fogja a letört darabka problémáját. Ha elejtenénk és nagyobb törés következne be akkor érdemes kicsit utána olvasnunk a dolognak a „problémák – megjelenés – a ház sérülése” részen.

A csigák alapvetően nem túl félénk vagy szégyenlős állatok, így kézbevételkor megfelelő várakozás után hamar előbújnak házukból. Pár dolgot azonban érdemes lehet megfontolni, mikor kivesszük őket tartályukból:

• Mind a kezünk, mind pedig a csiga legyen kicsit nedves.
• Ha már ráhelyeztük a kezünkre, ne erőltessük, hogy bármerre is elinduljon, várjuk meg míg ő maga dönt így.
• Se a kezünkről, se más helyről ne ”rántsuk le” a csigát! Mindig szépen lassan csúsztassuk végig azon a felületen, amin van, és óvatosan húzzuk le róla. Így nem károsodnak a belső szervei és a tapadóképességét sem befolyásoljuk. A csiga belső szervei mind a házában találhatók így, ha függőleges felfelé erőltetve húzzuk, könnyen kihúzhatjuk őt a házából mindenestül. Ez természetesen halált okoz.
• Ne lepődjünk meg ha kézbevételkor a csiga párszor megrágcsálja a kezünket. Ez teljesen normális, és nem különösebbe fájdalmas vagy kellemetlen dolog. De akinek még nem volt a kezében csiga, azt meglepheti és akár ijedtségében el is ejtheti. Ezért ha másnak adjuk a kezébe csigánkat, figyelmeztessük előre!
• Ha kivesszük az állatot mindig figyeljünk oda rá! Ne lankadjon el a figyelmünk, elvégre azért vettük ki, hogy vele foglalkozzunk. Ha nem vagyunk elég óvatosak könnyen nagy esés és akár törés is lehet az eredmény.

12. Takarítás

A tartály tisztítása